Hajdina főzése és élettani hatásai

Na, ez volt az a gabona, ami kb. 3 évembe került, mire elfogadtam. Köretként nem csúszott. Desszertként oké volt, sehogy máshogy. Ma már a hajdinából levest főzünk, keverjük a többi gabonával, palacsintát sütünk belőle stb. És imádom!

Hajdina – a növény

A keserűfűfélék családjába tartozik, szemei piramis alakúak, világos és sötétebb barnák. Álgabona, mert lisztes magját a gabonafélékhez hasonlóan ételkészítéshez hántolva, őrölve használják. Őshazája Közép-Ázsia, Európába a törökök közvetítésével került. Régebben Magyarországon is nagyban termesztették, ma már inkább Ukrajnában, Lengyelországban van jelentős mennyiségű hajdina.

A hajdina élettani hatásai

• jellemző tápanyaga a szénhidrát, mely 55-77%-ban keményítő, 17-20%-ban élelmi rost
• magas a magnézium-, kalcium- és aminosav- és fehérjetartalma
• vasban, rézben és cinkben gazdag (a vas rézzel és cinkkel szívódik föl!)
• B17 vitamin található benne, melynek fontos szerepe van a rákmegelőzésben
• számos kísérleti munka eredménye támasztja alá a hajdinában található flavonoidok antioxidáns, antikarcinogén és gyulladáscsökkentő hatását (egyes szerzők szerint a hajdina flavonoid tartalma magasabb, mint a vörös bor vagy a tea flavonoidtartalma)
• magas rutinsav tartalmú, így segít a vérnyomás csökkentésében, elősegíti a vérképzést, növeli az érfalak rugalmasságát
• a rutinsav hatóanyaga jó hatású a depresszióra
• sugárkárosodás esetén is kiválóan működik
• melegítő hatású, erőt és meleget ad a tüdőnek, a vesének és a húgyhólyagnak.

A KÉKI egyik vizsgálatának eredményei egyértelműen megállapították, hogy a hajdina kiváló funkcionális élelmiszer alapanyag. A hántolt magliszt és levélliszt minták nagy biológiai értékű élelmiszer alapanyagok, amelyek vitaminok, ásványi anyagok és egyéb antioxidáns hatású vegyületek gazdag forrásai.

A hajdina főzése

Nem igényel főzés előtt áztatást.

Szűrőben alaposan megmossuk, majd 2,5-szeres tisztított vízben egy csipet sóval kb. 10 perc alatt puhára főzzük. Ha főzés előtt szárazon megpirítjuk, diós ízt kölcsönöz ételünknek. A hajdina magját nyersen, kevés ideig csíráztatva is fogyaszthatjuk.

Készíthetünk belőle levest, köretként összekeverhetjük más gabonákkal, és kitűnő édességek alapanyaga is lehet (pl. karobos hajdinagolyó, palacsinta)

Kik egyenek hajdinát?

• szív- és érrendszeri kihívásokkal küzdők (magas vérnyomás, érszűkület stb.)
• depresszióban szenvedők
• sugárkárosodás esetén
• székrekedéssel küzdők
• cukorbetegek
• gluténérzékenység esetén
• és azok, akik mindezeket megelőzni akarják.